Kitchen diary

Egyik este arra gondoltam jó lenne valami tartalmas, gyors saláta, de vajon mi legyen az. Most kezdem felfedezni a bulgurt, a quinoat és a kuszkuszt, de mivel ezek közül még csak a bulgurt sikerült annyira felfedeznem, hogy jól el is tudjam készíteni, ezért a bulgurra esett a választásom. Ezen kívül kénytelen voltam azzal beérni, ami éppen a polcon volt.Még szerencse hogy igyekszem minél inkább bio konzerveket vásárolni, hogy ne legyen sok adalékanyag benne. A saláta elkészítésében egyébként Rachel Allen tonhalas csicseriborsó salátája inspirált ami A család kedvencei c. szakácskönyvben van. Nagyon kellemes, laktató és mégis egészséges.

Mostanában kevéssé tudok előre tervezni, mert ez az új életmód a sporttal még eléggé kiveszi az erőmet. De hamarosan jobb lesz, már többen jelezték, hogy mintha vékonyodtam volna. Persze azért nem vagyok teljesen megszállott, nem csak zöldséget eszek, abba valószínűleg be is csavarodnék, de azért meg lehet találni a szépséget, különösen mondjuk egy kaliforniai paprikában. :)

Tonhalas bulgursaláta

Hozzávalók:

• 1 pohárnyi bulgur
• 1 konzerv kukorica
• 1 konzerv kidney bab
• 1 konzerv csicseriborsó
• 2 kis konzerv tonhal
• 2 csomag újhagyma
• 1 db kígyóuborka
• olaj, só

Elkészítés:

A bulgurt úgy készítjük, mint a rizst. Kis olajon megpirítjuk. Ez nem kötelező, de sokkal finomabb lesz tőle a rizs is és a bulgur is (anyukámtól tanultam ezt). Miután kicsit megpirítottuk, kétszer annyi vizet öntünk hozzá, tehát 1 pohár bulgurhoz 2 pohár vizet öntünk. Megsózzuk. Közepes lángon addig főzzük, amíg minden víz el nem fő róla, ekkor van készen. Ha ezt indukciós főzőlapon tesszük, akkor számítsunk rá, hogy így al dente lesz, de így is pont jó. Aki azt akarja, hogy teljesen puha legyen, az indukcióson adjon hozzá még 1 dl vizet pluszban. Gáz és kerámia esetében elég a kétszer annyi víz.

A kihűlt bulgurt összekeverjük a kukoricával, a babbal, a csicseriborsóval és a vékony karikára vágott újhagymával. Ezután a tonhal konzerveket (lehet 3-4 konzerv is, nekem csak 2 volt itthon) villával összetörjük és a rajtuk lévő olívaolajjal együtt hozzákeverjük a salátához. A kígyóuborkát csak akkor keverjük hozzá, amikor fogyasztani szeretnénk. Ekkor julienne-re vágjuk és összekeverjük. Én a nagybátyáméktól kaptam egy nagyszerű sokoldalú szeletelőt, amin van julienne lapocska, és azzal szoktam ezt csinálni, de enélkül sem olyan vészes. 

Újra én, újra itt. Lassan kezdek magamhoz térni, bár nem könnyű. Igen sokat kellett az elmúlt időszakban dolgoznom és még most sem a lazítás részénél járunk, de nem is ez volt az, ami teljesen lefárasztott. Hanem az életmódváltás-projektem. Bizony.  Ezúttal nem viccelek. Ez a negyedik hét. Január végén kezdődött minden, Vikiék lakásavató buliján, amikor Asmával megbeszéltük, hogy elég durva túlsúlytól kellene mindkettőnknek megszabadulni, és milyen jó lenne ha ebbe együtt vágnánk bele. Mindketten a -20 kiló céloztuk meg. Utánaolvastam a neten, mit és hogyan, edzéstervek és étrendek (az étrendeket nem használom igazán, csak ötleteket merítek belőle), alaposan átgondoltam, motiváló levelet írtam magamnak, elvégre minden fejben kezdődik el. Időközben Asma lemorzsolódott, de ha egészen őszinte akarok lenni, akkor ezen csak kicsit lepődtem meg, mert valahol számítottam rá. De talán majd bekapcsolódik valahol újra. :)

Összesen másfél hétig tartott a szellemi felkészülésem (ez még nincs benne a négy hétben :P), majd besétáltam a munkahelyem melletti edzőterembe és tájékoztattam a recepciós kislányt, hogy életmódot kívánok váltani és jól lefogyni, úgyhogy most biztasson. A teremedzővel egyetemben gyorsan reagált, nagyon jól biztattak, meg is vettem a bérletet. Azóta hetente kétszer valamivel több mint másfél órát töltök az edzőteremben, az idő felében kardio gyakorlatokat végzek, a másik felében súlyzós edzést, és egyszer megyek dinamikus jógára, ami olyan mintha agyonvernének, és nem csak miközben a skorpió pózt tartom, hanem előtte, utána, egész héten.

Szóval örültem, ha valami értelmeset össze tudtam kaparni esténként, nem hogy még fényképezzem meg blogoljak róla. Azt olvastam, hogy az embernek 21 nap kell ahhoz, hogy valamit szokásként kezeljen. Úgy gondolom, hogy ez a heti három alkalom mellett nagyjából két hónap lesz, vagy valamivel több. De nem adom fel, mert már be tudom gombolni azt a kabátomat, amit legutóbb híztam ki és a szövetnadrágom összes kapcsát is simán csattintom, sőt még le is ülök utána. :)

Hagymás lepény tojással

Hozzávalók:

• 1 csomag leveles tészta
• 2 nagy fej lilahagyma
• 6 vékony szelet sonka
• 1 póréhagyma
• 3 újhagyma
• ketchup vagy paradicsomos szósz
• reszelt cheddar sajt
• 2 tojás

Elkészítés:

A leveles tésztát a sütőbe való tepsi méretére nyújtjuk (hacsak nem olyan veszünk, ami eleve ki van nyújtva, de szerintem feleslegesen kerül többe. A sütőpapírral bélelt tepsire fektetjük, szélet a tesihez alakítjuk. Az egészet megkenjük ketchuppal. A sonkaszeleteket egymás mellé fektetjük, majd rászórjuk a vékonyra vágott lilahagyma, póréhagyma és újhagyma karikákat. Megszórjuk a reszelt sajttal úgy, hogy két fészket készítünk a két tojásnak, amiket ráütünk. Ezek majd a sütőben a lepénnyel fognak megsülni. A sütőt 180 fokra előmelegítjük, lepényt pedig addig sütjük, amíg a tojás kellően meg nem sül. Ezt a fehérje színéből fogjuk látni, és ha a tojás kész, akkor a többi rész is biztosan átsült.