Kitchen diary

Minden valamirevaló gasztroblogon ilyenkor rogyásig vannak a Halloweenre készülő receptek, úgyhogy nem maradhattam ki én sem a buliból. Úgyis mindig ki akartam próbálni ezeket a szellemeket. Fel vagyok vértezve megint egy rakás új eszközzel, ugyanis a húgommal tegnap voltunk egy minden tekintetben kielégítő IKEA és Media Markt körön, aminek következtében megint sok-sok konyhai kis cuccal lettem gazdagabb, mint pl. konzervnyitó és társai, rengeteg apró ki butaság aminek a hiányát csak akkor tapasztalja az ember, amikor először nem tud kibontani egy konzervet, vagy rájön, hogy tölcsér nélkül sokkal nehezebb beletalálni a kis üvegbe a nagy üveggel. Szóval pofásodik a kis birodalom. :)

Persze nagyobb dolog megvásárlására is sort kerítettem, lett egy digitális konyhai mérlegem, amire már nagy szükségem volt, mert akármilyen kis király az a mérőpohár amit még az elköltözésemkor kaptam Anyától, azért nem mér mindent. De a tegnapi naptól akármilyen receptet választhatok, minden alapanyag súlyát le tudom mérni. Nagyszerű érzés, pedig milyen semmiség. És lett egy csodálatos kis habverőm is, és ma életemben először használtam habverőt, habzsákot, kinyomófejet, stb. Mint említettem, kezdő vagyok, de nagyon. :) Ennek köszönhető, hogy el tudtam készíteni a szimpatikus kis Halloween szellemeket.

Halloween szellemek

Hozzávalók:

• 120 g tojásfehérje (4 db átlagos tojás)
• egy nagy csipet só
• 1 tk vaníliakivonat, vagy 1 csomag bourbon vaníliás cukor
• 180 g cukor és porcukor keverék

Elkészítés:

Szétválasztunk 4 db átlagos méretű tojást, ami az én esetemben 120 g tojásfehérjét eredményezett. Egy műanyag tálba tettem, hozzáadtam a csipet sót és elkezdtem a habverővel tojáshabot készíteni. A legmagasabb fokozaton használtam a gépet, és a cukrot szépen fokozatosan adagoltam a tojáshoz. Kb. 5 perc kellett hozzá, hogy a tojásfehérjéből használható hab legyen. Nem olyan kemény, mint amire számítottam, de a célnak megfelelt. Ezután habzsákba töltöttem a habot. Ezen a részen mindenki átsiklik. Hát én nyakig habos lettem. Nem tudom ki hogy csinálja, de nálam az ég is cukros tojáshabban fürdött, úgyhogy gyanítom több lett volna a végeredmény, ha nem kenem össze-vissza. A lényeg, hogy mindig, ismétlem, MINDIG legyünk vízközelben, hogy meg tudjunk mosakodni! De az is lehet, hogy csak én vagyok extra béna. :) Szóval belevarázsoljuk a habot a zsákba és a sima nyomófejjel kis szellemeket nyomunk a sütőpapíros tepsire. Ezután betesszük a 90 fokra előmelegített sütőbe és résnyire nyitott sütőajtó mellett 1 órán keresztül szárítjuk.

Az a legnagyobb gyengém a tészta. Főleg a kelt változatok. Nagyon szeretem őket. A pizza különös kedvencem a variálhatósága miatt. Próbálkoztam korábban több tészta fajtával is, olyanokkal is, amik por élesztőt használnak, mindenféle arányokkal, és mindenki a sajátjára tette a voksot persze - főleg a www.nosalty.hu oldalon. De nem igazán nyerte el egyik sem a tetszésemet. Persze simán elképzelhető, hogy nem a tésztában volt a hiba, hanem bennem. Elvégre, nem olyan nagy ügy, ha nem sikerül valami elsőre, majd sikerül másodikra. Mindenesetre ez a változat mind P., mind pedig az én tetszésemet elnyerte, úgyhogy bekerült a receptes könyvecskémbe, és nem ez volt az utolsó alkalom, hogy pizzáztunk.

Mivel a jövő héten szabadságon leszek és remélhetőleg bőven lesz időm, azt hiszem ki fogom próbálni belőle a pizzás csigát is, csak ahhoz még kellene egy jó kis recept a szószhoz. Nem tudom, hogy mennyire lesz jó a csiga ebből a tésztából, de mivel alapvetően finom, remélem nem lesz nagyon kellemetlen a végeredmény.

Pizzatészta

Hozzávalók:

• 1 kg liszt
• 2 tojás
• 1 ek só
• 1 ek cukor
• 1 db élesztő
• 6 dl langyos víz
• 4 ek olaj

Elkészítés:

Egy nagy tálban a liszt kivételével az összes alapanyagot összekeverjük. Amikor alaposan összedolgoztuk, a lisztet is szépen apránként hozzáadjuk és jól kidagasztjuk. Egyesek ennél a résznél esküsznek a dagasztógépre, de én egészen jól megvoltam nélküle, nem hiányzott, mert nem kellett sokáig gyúrni. Barátságos alapanyag ez a tészta. Félretesszük, és 30-40 percig kelni hagyjuk. Ha megkelt a tészta, átgyúrjuk, gombócokra osztjuk (nekem ebből a mennyiségből 4-5 gombós lesz és vastag tésztás pizza), a kívánt formára nyújtjuk és sütőpapírral lefedett tepsire helyezzük. Én szeretem ha a pizza kör alakú, nekem valahogy a négyszögletes nem az igazi. Ha a tészta a tepsin van, a továbbiaknak már csak az ízlés szab határt. Házilag készített paradicsomszósz vagy ketchup, sonka, sajt, kukorica, ananász, hagyma, ami csak jól esik. Előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt készre sütjük.

Idén már magyarul is olvashatjuk a GoodFood-ot. Bevallom, az angol kiadványt nem követtem, mert akkoriban még nem foglalkoztatott a főzés. Nagyon tetszik az újság, a benne lévő receptekből meglepően sokat tartok érdemesnek, hogy kipróbáljam, pedig kicsinek elég válogatós voltam és ennek a mai napig vannak nyomai az étkezésemben. Gondoltam is rá, hogy nem kellene minden hónapban az újságosnál verekednem - mivel egyre népszerűbb, a megjelenés napján általában munka után már csak a harmadik újságosnál van. Bár lehet, hogy egyszerűen csak nem mernek belőle sokat rendelni. De mindig csak mondtam. Hogy majd. Aztán a születésnapomra P. meglepett egy egész éves előfizetéssel. Úgyhogy most 12 hónapon keresztül kapom az ajándékomat. 

Az újságot a legjobbnak tartom, figyelembe véve a kínálatot és az ízlésemet. Szeretem benne, hogy annyira eltérő ételeket mutat meg, mint amiket én megszoktam eddig. A fotóktól külön kedvet kap az ember, hogy elkészítse. Sok recept elsőre nem is szimpatikus, aztán mikor másodszorra, harmadszorra lapozok az oldalra, kezd megtetszeni, és eldöntöm, hogy megcsinálom. A mai recept az októberi GoodFood-ból van, csicseriborsó snack. Ennél egyszerűbb már nem is lehetne. Tényleg nem.

Csicseriborsó snack

Hozzávalók:

• 1 doboz konzerv csicseriborsó  
• 2 ek olívaolaj
• fűszer, ízlés szerint

Elkészítés:

A csicseriborsót leszűrjük és szárazra töröljük. Az olajat és a fűszert összekeverjük, a csicseriborsót beleöntjük és összeforgatjuk, hogy mindenütt érje a fűszer. Az eredeti receptben chili van, de mi P-vel nem szeretjük a csípőset, úgyhogy ez nem volt opció. Helyette egyszerűen sült csirke fűszerkeverékkel forgattam össze, mert nagyon szeretem az ízét. De ez már tényleg ízlés kérdése. A fűszeres csicseriborsót egy tepsibe szórjuk és a 200 fokra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt készre sütjük. Ha chilivel készítjük, akkor a GoodFood szerint hintsük a fogyasztás előtt meg tengeri sóval, ha valamilyen fűszerkeverékkel, vagy fűszersóval, akkor inkább ne, mert elég sós lesz enélkül is.

Sokáig fenntartásaim voltak a tökös dolgokkal mert gyerekként nem szerettem és a később is csak a sült formájába. Kevés kellemetlenebb dolgot tudok elképzelni mint egy tökfőzelék. No persze ez valószínűleg azért van, mert Anya nem volt annyira jó főzelék terén, mint ahogy az óvodai konyhásnénik sem. Így aztán maradtam inkább a nyers, párolt, grillezett, sütött formánál, de a főzelék... Mindenesetre elértem abba a korba, amikor a tök is visszakerült az étrendembe, és már nem csak megsütöm, megeszem, kész, hanem egyéb is történik a kettő között. :)

A muffin apropója az a családi születésnap, amelyen én fújtam el a gyertyákat. Anyával megbeszéltük, hogy és sütit viszek. Így szombat este nekiálltam a sütőtökös muffinnak és a már korábban leírt snickerdoodles-nek. Nagyon büszke voltam magamra, mert még a nagyszüleim is vissza-vissza tértek a sütikhez, papa a snickerdoodles-ért volt oda, mama meg a muffintól volt elájulva, én meg úgy általában rettentő büszke voltam magamra, ahogy a halom fogyott. Ennek a muffinnal a receptjét osztom meg veletek. Ezt több receptből raktam össze, különféle összetevőkkel és mennyiségekkel, szóval lehet akár egyedinek is nevezni. Sütőtökös muffin, ahogy Gabi csinálja.

Sütőtökös muffin

Hozzávalók:

• 20 dkg sütőtök
• 15 dkg liszt
• 15 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 csomag sütőpor
• 2 tojás, 1/2 tk fahéj
• 1 narancs reszelt héja
• 80 ml olívaolaj
• csipet só

Elkészítés:

A sütőtököt meghámozzuk, kimagozzuk, kis darabokra vágjuk és forró sütőben megsütjük (kb. 20-25 perc). Aki még nem csinált ilyet (mert igenis vannak ilyenek, és ők is elkezdik egyszer :)), annak mondom, hogy tegyen alá alufóliát. Én mindig teszek, mert lusta vagyok és nem szeretem súrolni a tepsit. Egy tálban összekeverjük a tojásokat, az olajat, a reszelt narancshéjat és a tököt. Egy másik tálban elvegyítjük a száraz alapanyagokat: lisztet, cukrot, vaníliás cukrot, sütőport, fahéjat, és a csipet sót. A két tál tartalmát összedolgozzuk és muffinsütő formába öntjük, kb. 1/2-ig töltve a formát. Előmelegített sütőben 180 fokon, kb. 25 perc alatt készre sütjük.   

Még mindig ismerkedek a konyhával, és noha azért nem kell mindent előről kezdenem, mégis barokkos túlzás lenne azt állítani, hogy gyakorlottak a mozdulataim. A fahéjas keksz mindenesetre lelkesedéssel tölt el, vittem be a munkahelyemre is pár darabot, eredetileg saját felhasználásra, aztán közönség is akadt hozzá. Nagyon büszke voltam a kis kekszekre, itt jegyezném meg, hogy úgy tűnik néhány napig még teljesen használható.

Tegnap bazsalikomos olasz pennét készítettem. Persze nem abszolút autentikusan, mert azt beláttam, hogy az üveges termékek időnkénti használata sok munkától kímél meg, amit este hazaérve nem biztos, hogy szívesen végigcsinál az ember. Így aztán a paradicsommártás házi elkészítését majd egy szép hétvégi napra hagyom, addig pedig segít Heinz bácsi ha minden kötél szakad. Így aztán azt is belátom, hogy kissé fellengzősen hangzik az olasz jelző, el is szégyelltem magam... :)

A penne ötletét egyértelműen az a fél kiló darált hús adta, ami vasárnap óta figyel a hűtőből és mivel a hús finnyás termék, ezért nem akartam tovább tartogatni. (Megjegyzem hasonló okok miatt várható egy gombás poszt is.) Mivel nem volt hirtelen jobb ötletem a darát hús hasznosítására - igen igen, a rutin meg az évek még hiányoznak - ezért megint tészta volt az asztalon, jóllehet eldöntöttem, hogy szénhidrátszegény konyhát fogok vezetni.

Bazsalikomos olasz penne

Hozzávalók:

• 300 g darált hús
• 1 nagyobb vöröshagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 üveg Heinz olasz mártás
• bazsalikom
• 500 g penne
• só, bors
• kevés olaj

Elkészítés:

A tésztát sós vízben kifőzzük. Leöntjük róla a főzővizet, tálba tesszük. 1-2 kanál olívaolajjal összeforgatjuk, hogy ne ragadjon össze. Ezzel a művelettel párhuzamosan is lehet haladni, de mivel nekem még csak egy olyan lábasom van, ami alkalmas az ilyen ételek készítésére, így a hús várt a sorára. A vöröshagymát és a fokhagymát kis kockákra vágjuk, kevés olajon megpirítjuk. Hozzáadjuk az előre besózott darált húst (nekem 500 g húsom volt, így sem lett rossz), szintén megpirítjuk. Ha a hús kész, beleöntjük az üveg mártást és összeforraljuk. Közben folyamatosan kóstolgatjuk, ha nem elég sós (nekem nem volt az, pedig nem vagyok sós), akkor utánasózzuk. Kis morzsolt bazsalikomot adunk hozzá, őszintén szólva én még egy kis ketchupot is adtam hozzá, szeretem az ízét, de egyébként nem szükséges. Tálaláskor reszelt sajtot szórunk a tetejére és bazsalikom leveleket. Mivel nekem még ez sem tartozik az alapkészlethez, így újhagymát karikáztam mellé.

Tegnap a sütőt is ki kellett próbálnom este. Nem tehetek róla, úgy éreztem, muszáj most rögtön kihasználnom a lehetőséget, hogy azt készítek, amit csak akarok (meg amihez van hozzávaló). Hogy, hogy nem, a fahéjas kekszhez éppen volt minden otthon, miután hazafelé vettem még egy kis őrölt szerecsendiót is. Már látom, nem lehet hirtelen megtölteni egy konyhát alapanyagokkal, bármennyire is szépen elterveztem. Azt már meg sem említem, hogy egy kezdő konyha mennyire nem pénztárcabarát. Tudja azt mindenki, vagy legalábbis sejti. 

A Snickerdoodle receptje Rachel Allen: Bake című könyvében található. Mivel nekem a könyv nincs meg, így alapvetően csak a recept leírását kaptam meg. Ebből kifolyólag sok dolog nem volt tisztázott ezekkel a fahéjas kekszekkel kapcsolatban. Pl.: mekkorának kell lenniük és hogy néznek ki? De mindenképpen ajánlom az elkészítését, mert egyszerű, elég gyorsan megvan vele az ember (gyakorlat híján is egy óra múlva már tisztán csillogott minden), hogy a finom karácsony-illatot ne is említsem. :)

Snickerdoodle

Hozzávalók:

• 12,5 dkg puha vaj
• 11 dkg cukor
• 1 tojás
• 1 csomag vaníliás cukor
• 25 dkg liszt
• 1/2 tk őrölt szerecsendió
• 3/4 tk sütőpor
• csipet só
• 2 ek cukor, 1 ek fahéj 

Elkészítés:

A vajat és a cukrot habosra keverjük. Én kocka Rama-t kicsit megolvasztottam és azzal kevertem el, és bár a habosról nekem más az elképzelésem, bővel elég jól összekeverni. Adjuk hozzá a tojást és a vaníliás cukrot. Az eredetiben 1 tk vanília kivonat volt, de nekem az nem volt otthon. A többi szárazanyagot még korábban egy tálban összekevertem: liszt, sütőpor, só, szerecsendió. Ezt a lisztes keveréket apránként adjuk hozzá a cukros tojáshoz. Kicsit ragacsos masszát fogunk kapni. Egy tálkában keverjük össze a külön tett cukrot és fahéjat, ebben fogjuk meghempergetni a jövendőbeli kekszeket. A tésztából csípjünk kis darabokat és formázzunk belőlük golyókat, amiket a cukros fahéjban megforgatunk és sütőpapíros tálcára tesszük, egymástól 3-4 cm-re. Én nagyobb szőlőszemnyi méretű golyókat csináltam. Egy kanál nyelének a segítségével lenyomkodjuk, majd 180 fokra előmelegített sütőben 12-15 perc alatt készre sütjük.

Ha nagyobb golyókat csináltam volna, akkor valóban keksz méretű lett volna a végeredmény, de az íze ugyanolyan így is, meg úgy is, az én verziómban egy-egy keksz átmérője átlagosan 4 cm.

Igen, innen már nincs visszaút! A tegnapi nappal a konyhánk hivatalosan is elveszítette a szüzességét! Pedig féltem kicsit, ettől az első főzéstől az első közös konyhánkban. Eddig nem voltam nagy konyhatündér, az elmúlt év szükségszerű főzésnélkülisége kihozta belőlem a vágyat, hogy most alkotni kellene, és ráadásul pont a konyhában kellene alkotni. Példa van előttem száz is, mind az én anyukám, mind P. anyukája nagyszerűen főz, ráadásul a gasztronómia két egészen más szeletéből vágják a maguk tortáját (na jó, Anya a meggyes piskótáját). De mi lehetett volna nagyszerűbb alkalom a kezdésre, mint hogy tegnap negyedszázados lettem? Vágjunk bele!

Meg kell, hogy mondjam, nem a tegnapi "első" fogást fogom megemlíteni életem fő produktumaként ha az unokáim egyszer a főzésről faggatnak. Tény és való, hogy csináltam már ennél sokkal jobb thai zöldséges tésztát, ráadásul még le sem fényképeztem. Viszont sokat tanultam a tegnapi estéből. Többek között, hogy a főzőlapot meg kell tanulni használni. Mert én eddig csak gáztűzhellyel próbálkoztam, soha nem láttam közelről semmilyen főzőlapot, se kerámiát, se indukciósat. Na, most van mindkettő.

Úgy kezdődött az egész, hogy eleve ne legyen gáz, mert akkor a gázt fel kellett volna vezetni az emeleti lakásunkba (erről majd később). Legyen tehát villany. Igen, de kerámia, vagy indukciós. Megmondom őszintén, én nem nagyon akartam az indukciósat. Nem sok mindenben utasítom el az újításokat, de ebben igen. Nem szimpatikus. Utánaolvastam, ismerem a tényeket, de mit csináljak, ha egyszer zsigerből nem szimpatikus. P. nem akart kerámiát, mert az indukció a jövő. Már majdnem kezdtem elkedvetlenedni, hogy valakinek engednie kell, amikor Apa jött a mentőkérdéssel: miért nem vesztek olyat, aminek a fele ilyen, a fele olyan? Úgyhogy most van két kerámia és két indukciós állás a főzőlapon. Kicsit fura még, valamiért tegnap a wok nem is akart úgy engedelmeskedni, mint szokott, lehet hogy az aljával van a baj? Ma este megvizsgálom újra.

Addig is egy fénykép nélküli thai tészta recept, aminek az alapját a nosalty.hu oldalon láttam meg úgy két éve, azóta pedig a szám íze szerint készítettem. Ahogy éppen jól esett.

Thai zöldséges tészta

Hozzávalók:

• 250 g makaróni
• 6 db sárgarépa
• 2 db vöröshagyma + 1 kisebb fej
• 5-6 fej gomba
• póréhagyma
• 1 kisebb cukkini
• 1 nagyobb csirkemell
• sült csirke fűszerkeverék
• fokhagyma
• 9 ek szójaszósz
• olívaolaj

Elkészítés:

A makarónit sós vízben megfőzöm, tálba öntöm, 1-2 kanál olívaolajjal összeforgatom, hogy ne ragadjon össze. A főzővizéből keveset félre teszek. A csíkokra vágott, befűszerezett csirkemellet a felkockázott kisebb fej vöröshagymával egy egy gerezd zúzott fokhagymával wokban, kevés olajon elkészítem, félreteszem. A sárgarépát julienne-re vágom, a vöröshagymát felkarikázom, a karikákat félbevágom. A gombát, és a póréhagymát felszeletem, a cukkinit felkockázom. A wokban kevés olajat felforrósítok, beleöntöm a hagymát. Kicsit pirítom, majd beleteszem a sárgarépa hasábokat. Kb. 2 percig főzöm, majd a gombát is hozzáadom a póréhagymával. Újabb 1-2 percig főzöm. Hozzáadom a szójaszószt és újabb 1-2 percig főzöm. A gombán nagyon jól látszik amikor kezd készen lenni. Ekkor a húst is hozzáadom a zöldséghez. Ha úgy látom, hogy nem elég a folyadék, hozzápótolhatom a tészta főzővizével, vagy szójaszósszal. 1 percig együtt főzöm, majd a végén hozzáadom a cukkinit, és újabb 1-2 perc után leveszem a tűzről. A zöldséges húsos keveréket elkeverem a tésztával és készen is van az egyik kedvenc egytálételem. 

Ízlés szerint variálhatók benne a zöldségek és a mennyiségek, lehet másféle húsból is készíteni, hús helyett használhatunk rákot. A halat nem ajánlom, de lehet hogy csak az én ízlésemnek nem passzolt. Ha nem főzzük túl, akkor a zöldségek finom roppanósak maradnak.