Kitchen diary

Mint már korábban említettem, voltam az Ázsia boltba, ahol sikerült hozzájutnom egy kis ketjap manishoz, ami indonéziai édes szójaszósz. Mivel nem akarom, hogy csak úgy kihasználatlanul megpimpósodjon, ezért igyekszem felhasználni. A követkő recept nem autentikus indonéz, és csináltam belőle azt, csak és kizárólag a ketjap manissal. Finom lett. Ha elsőre nem is teljesen kibékülve a ketjap manis ízével, adjunk neki legalább három esélyt, mert ennyi próbálkozás alatt biztosan rájövünk, hogy mit érzünk iránta.

Indonéz háromhagymás csirke kuszkusszal

Hozzávalók:

• 1 pohárnyi kuszkusz
• 500 g csirkemell
• 2 sárgarépa
• 1 egész fej fokhagyma
• 1 csokor újhagyma (3-4 szál)
• 1 közepes fej vöröshagyma
• 10-12 fel kisebb csiperke gomba
• ketjap manis
• kevés olaj
• snidling

Elkészítés:

A csirkemellet vékony csíkokra vágjuk, besózzuk. A fokhagyma gerezdjeit egészben hagyjuk. A vöröshagymát, a répát, az újhagymát csíkokra vágjuk. A gombafejeket negyedeljük. Wokban olajat hevítünk és beleszórjuk a fokhagyma gerezdeket. 1 perc múlva mehet utána a vöröshagyma csíkokra vágva, majd amikor kezd üveges lenni, a húst is beledobjuk a serpenyőbe. Ha a hús átsült, leöntjük ketjap manissal. Nem kell sok, forgassuk össze. Mehet utána a répa és az újhagyma is, majd 1-2 perc elteltével a gomba. Amikor a gomba színén látjuk, hogy átsült, még egy kis ketjap manist löttyintünk rá, összeforgatjuk és lehúzzuk a tűzről.

Az 1 pohárnyi kuszkuszhoz 1 pohárnyi vizet forralunk, amit sóval, borssal, illetve egyéb fűszerekkel ízesítünk, ahogyan szeretnénk. Én a gyors megoldásra szavaztam és egyszerű vegetát szórtam bele, hogy kissé semlegese, de kellemesen fűszeres legyen a kuszkusz. Ha a fűszeres víz felforrt, húzzuk le a tűzről és öntsük bele a kuszkuszt. Fedjük le, 5 percig pihentessük. Ezután készen áll a fogyasztásra.

A kuszkuszt és a hagymás csirkét szedjük tányérra és szórjuk meg egy kis aprított snidlinggel.

Az egész úgy kezdődött, hogy betévedtem az Ázsia boltba, ami mindig úgy végződik, hogy veszek néhány olyan dolgot, amit vagy nem egészen tudom hogyan kell elkészíteni, vagy egyáltalán nem. Így volt ez most a rizslapokkal is, amik többféle méretben állnak a rendelkezésére bárkinek, nem elhanyagolhatóan jutányos áron.

Szeretem a keleti jellegű ételeket, és nem félek megpróbálni elkészíteni őket otthon. Persze ez azzal jár, hogy elsőre nem mindig sikerül, van hogy kisebb mennyiségű füst borítja a konyhát, és ezzel együtt a lakást is (amerikai konyhánk van, tehát szabadon jár a füst mindenfelé, de ezt nem hátrányként említem, mert szerencsére nem szoktam mindig elégetni amit főzök). De azt gondolom, hogy aki nem próbálkozik, annak soha semmi nem is fog sikerülni. Úgyhogy nem féltem se a füsttől, se a rizslaptól. Pedig jobban tettem volna. A rizslap szárazon könnyen törik, csak nedvesen hajlítható, de rendkívül ragacsos. Óvatosan bánjunk vele. Idegőrlő dolog, nem fogok kertelni, tényleg az. Főleg, ha az első alkalommal nem vagyunk elég gyorsak és már annyira ragad a rizslap, hogy magunkról sem tudjuk levakarni. De nem adjuk fel. A következő alkalommal sokkal jobban fog menni. :)

Tavaszi tekercs és zöldséges rizstészta

Hozzávalók:

• rizslapok
• rizstészta
• uborka
• sárgarépa
• fehérhagyma
• újhagyma
• ketjap manis (lehet helyette szójaszósz)
• olaj

Elkészítés:

A rizstésztát a következőképpen készítjük el: egy lábasban felforraljuk a vizet, lekapcsoljuk, és a forró vízben áztatjuk 3-4 percen keresztül. Leszűrjük és ráöntünk és kis ketjap manist, hogy ne ragadjon teljesen össze a tészta. A ketjap manis az indonéziai szójaszósz. Annyiban különbözik a sima szójaszósztól, amit általában használunk, hogy ez édes. Mehet helyette nyugodtan a sima szójaszósz, Nekem éppen ez volt itthon, ezzel is nagyon finom.

A zöldségeket vékony csíkokra vágjuk és kis tálkákban karnyújtásnyira helyezzük, hogy könnyen hozzáférhessünk mindenhez. Készítünk a kezünk ügyébe egy tálkában vizet. Vegyünk kézbe egy rizslapot és mindkét oldalát nedvesítsük meg. Tegyük le magunk elé (konyharuhára talán a legoptimálisabb, mert nem azonnal ragad, hanem csak mikor átjut rajta a víz) és gyorsan pakoljunk rá egy kis adag tésztát, majd a zöldségeket. Két oldalról hajtsuk egymásra a rizslap két végét, ezzel cső lesz belőle, majd a két nyitott végét is hajtsuk rá, ezzel kis batyu lesz belőle. Vigyázzunk, mert itt már igen ragadós. Készítsünk annyi batyut, amennyit az idegrendszerünk enged, majd forrósítsuk fel az olajat egy wokban és süssük ki a tavaszi tekercseket. Akkor lesz készen, amikor a rizslapok aranyszínűek lesznek.

Miután kisütöttük a tavaszi tekercseket, a maradék zöldséget süssük át 1-2 perc alatt a wokban, öntsünk még rá ketjap manist, majd a maradék rizstésztát is öntsük hozzá, forgassuk össze és már készen is van a zöldséges rizstészta.

Újra én, újra itt. Lassan kezdek magamhoz térni, bár nem könnyű. Igen sokat kellett az elmúlt időszakban dolgoznom és még most sem a lazítás részénél járunk, de nem is ez volt az, ami teljesen lefárasztott. Hanem az életmódváltás-projektem. Bizony.  Ezúttal nem viccelek. Ez a negyedik hét. Január végén kezdődött minden, Vikiék lakásavató buliján, amikor Asmával megbeszéltük, hogy elég durva túlsúlytól kellene mindkettőnknek megszabadulni, és milyen jó lenne ha ebbe együtt vágnánk bele. Mindketten a -20 kiló céloztuk meg. Utánaolvastam a neten, mit és hogyan, edzéstervek és étrendek (az étrendeket nem használom igazán, csak ötleteket merítek belőle), alaposan átgondoltam, motiváló levelet írtam magamnak, elvégre minden fejben kezdődik el. Időközben Asma lemorzsolódott, de ha egészen őszinte akarok lenni, akkor ezen csak kicsit lepődtem meg, mert valahol számítottam rá. De talán majd bekapcsolódik valahol újra. :)

Összesen másfél hétig tartott a szellemi felkészülésem (ez még nincs benne a négy hétben :P), majd besétáltam a munkahelyem melletti edzőterembe és tájékoztattam a recepciós kislányt, hogy életmódot kívánok váltani és jól lefogyni, úgyhogy most biztasson. A teremedzővel egyetemben gyorsan reagált, nagyon jól biztattak, meg is vettem a bérletet. Azóta hetente kétszer valamivel több mint másfél órát töltök az edzőteremben, az idő felében kardio gyakorlatokat végzek, a másik felében súlyzós edzést, és egyszer megyek dinamikus jógára, ami olyan mintha agyonvernének, és nem csak miközben a skorpió pózt tartom, hanem előtte, utána, egész héten.

Szóval örültem, ha valami értelmeset össze tudtam kaparni esténként, nem hogy még fényképezzem meg blogoljak róla. Azt olvastam, hogy az embernek 21 nap kell ahhoz, hogy valamit szokásként kezeljen. Úgy gondolom, hogy ez a heti három alkalom mellett nagyjából két hónap lesz, vagy valamivel több. De nem adom fel, mert már be tudom gombolni azt a kabátomat, amit legutóbb híztam ki és a szövetnadrágom összes kapcsát is simán csattintom, sőt még le is ülök utána. :)

Hagymás lepény tojással

Hozzávalók:

• 1 csomag leveles tészta
• 2 nagy fej lilahagyma
• 6 vékony szelet sonka
• 1 póréhagyma
• 3 újhagyma
• ketchup vagy paradicsomos szósz
• reszelt cheddar sajt
• 2 tojás

Elkészítés:

A leveles tésztát a sütőbe való tepsi méretére nyújtjuk (hacsak nem olyan veszünk, ami eleve ki van nyújtva, de szerintem feleslegesen kerül többe. A sütőpapírral bélelt tepsire fektetjük, szélet a tesihez alakítjuk. Az egészet megkenjük ketchuppal. A sonkaszeleteket egymás mellé fektetjük, majd rászórjuk a vékonyra vágott lilahagyma, póréhagyma és újhagyma karikákat. Megszórjuk a reszelt sajttal úgy, hogy két fészket készítünk a két tojásnak, amiket ráütünk. Ezek majd a sütőben a lepénnyel fognak megsülni. A sütőt 180 fokra előmelegítjük, lepényt pedig addig sütjük, amíg a tojás kellően meg nem sül. Ezt a fehérje színéből fogjuk látni, és ha a tojás kész, akkor a többi rész is biztosan átsült.