Kitchen diary

Az egész úgy kezdődött, hogy betévedtem az Ázsia boltba, ami mindig úgy végződik, hogy veszek néhány olyan dolgot, amit vagy nem egészen tudom hogyan kell elkészíteni, vagy egyáltalán nem. Így volt ez most a rizslapokkal is, amik többféle méretben állnak a rendelkezésére bárkinek, nem elhanyagolhatóan jutányos áron.

Szeretem a keleti jellegű ételeket, és nem félek megpróbálni elkészíteni őket otthon. Persze ez azzal jár, hogy elsőre nem mindig sikerül, van hogy kisebb mennyiségű füst borítja a konyhát, és ezzel együtt a lakást is (amerikai konyhánk van, tehát szabadon jár a füst mindenfelé, de ezt nem hátrányként említem, mert szerencsére nem szoktam mindig elégetni amit főzök). De azt gondolom, hogy aki nem próbálkozik, annak soha semmi nem is fog sikerülni. Úgyhogy nem féltem se a füsttől, se a rizslaptól. Pedig jobban tettem volna. A rizslap szárazon könnyen törik, csak nedvesen hajlítható, de rendkívül ragacsos. Óvatosan bánjunk vele. Idegőrlő dolog, nem fogok kertelni, tényleg az. Főleg, ha az első alkalommal nem vagyunk elég gyorsak és már annyira ragad a rizslap, hogy magunkról sem tudjuk levakarni. De nem adjuk fel. A következő alkalommal sokkal jobban fog menni. :)

Tavaszi tekercs és zöldséges rizstészta

Hozzávalók:

• rizslapok
• rizstészta
• uborka
• sárgarépa
• fehérhagyma
• újhagyma
• ketjap manis (lehet helyette szójaszósz)
• olaj

Elkészítés:

A rizstésztát a következőképpen készítjük el: egy lábasban felforraljuk a vizet, lekapcsoljuk, és a forró vízben áztatjuk 3-4 percen keresztül. Leszűrjük és ráöntünk és kis ketjap manist, hogy ne ragadjon teljesen össze a tészta. A ketjap manis az indonéziai szójaszósz. Annyiban különbözik a sima szójaszósztól, amit általában használunk, hogy ez édes. Mehet helyette nyugodtan a sima szójaszósz, Nekem éppen ez volt itthon, ezzel is nagyon finom.

A zöldségeket vékony csíkokra vágjuk és kis tálkákban karnyújtásnyira helyezzük, hogy könnyen hozzáférhessünk mindenhez. Készítünk a kezünk ügyébe egy tálkában vizet. Vegyünk kézbe egy rizslapot és mindkét oldalát nedvesítsük meg. Tegyük le magunk elé (konyharuhára talán a legoptimálisabb, mert nem azonnal ragad, hanem csak mikor átjut rajta a víz) és gyorsan pakoljunk rá egy kis adag tésztát, majd a zöldségeket. Két oldalról hajtsuk egymásra a rizslap két végét, ezzel cső lesz belőle, majd a két nyitott végét is hajtsuk rá, ezzel kis batyu lesz belőle. Vigyázzunk, mert itt már igen ragadós. Készítsünk annyi batyut, amennyit az idegrendszerünk enged, majd forrósítsuk fel az olajat egy wokban és süssük ki a tavaszi tekercseket. Akkor lesz készen, amikor a rizslapok aranyszínűek lesznek.

Miután kisütöttük a tavaszi tekercseket, a maradék zöldséget süssük át 1-2 perc alatt a wokban, öntsünk még rá ketjap manist, majd a maradék rizstésztát is öntsük hozzá, forgassuk össze és már készen is van a zöldséges rizstészta.

Nem szoktam tortát sütni. Azt hiszem még soha nem csináltam ezelőtt, de egyszer mindennek eljön az ideje. Azt gondoltam eddig, hogy a tortasütés olyan, mint a pulyka. Olyan felnőttes.  De kezdek rákapni az ízére, ez a csokitorta például teljesen egyszerű, már első olvasásra is. Szerintem mostantól rendszeresítem a tortát a repertoáromban. Ha nagyobb gyakorlatom lesz benne, még könnyebben fog menni, de biztosíthatok minden kezdőt, hogy így is menni fog.

A mostani alkalom egy szegedi kiruccanás volt, tehát azt is lehetőségem volt kipróbálni, hogy mennyire lehet szállítani. Ha az embernek van tortaszállítója, akkor valóban az, de mindenkit óva intek, hogy útnak induljon, mert úgy kicsit macerás és a pofára esés pedig rendkívül kellemetlen, leginkább a csokikrém miatt.

A recept a GoodFood-ban volt, a 2013 márciusi számban, és eredetileg mikróban elkészíthető csokitorta, ami az eredeti recept szerint tényleg megvan 15 perc alatt, de mivel nekem nincsen mikrózható tortaformám, ezért maradtam a klasszikus sütőnél, és meg kell mondanom, nem hosszabbította meg sokkal az elkészítés idejét.

Gyors csokitorta

Hozzávalók:

• 100 ml napraforgóolaj
• 100 ml forró víz
• 175 g cukor
• 140 g liszt
• 3 ek kakaó
• 3 tk sütőpor
• 2 nagy tojás
• 1 tk vaníliakivonat
• 100 g csokoládé
• 5 ek zsíros tejszín
• csokidara a torta tetejére

Elkészítés:

Vékonyan kiolajozzuk a tortaformát. A lisztet, a sütőport és a kakaót összekeverjük egy tálban. Egy másik tálban pedig a az olajat, a tojást, a vaníliakivonatot, a cukrot és a vizet. A kettőt összeöntjük. A GoodFood szerint érdemes kézi mixerrel alacsony fokozaton  összekeverni, mert úgy teljesen csomómentes tésztát kapunk. Teljesen igaza van, és gyorsan megvan a tökéletes tészta. Beleöntjük a formába és előmelegített sütőben 190 fokon készre sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük, hogy mikor van készen.

Ha a torta kihűlt, akkor kezdhetjük el a csokikrém elkészítését. A csokoládét felmelegítjük, majd hozzáadjuk a tejszínt. Lehet étcsoki, vagy tejcsoki, kinek mi ízlik jobban. Én a tejcsokit szeretem, úgyhogy azt használtam, és nagyon jól sikerült.

Szeretem a tésztát. Nagyon. Barátok vagyunk már régóta, nem is tudom, mit kezdenék nélküle. Persze nem egészséges ez a mi kis kapcsoltunk, de hát annyian keverednek rossz társaságba manapság, nem én vagyok az első, aki eltévedt. :)

Amikor valamilyen gyors tésztára vágyom, nem főételre, csak valami kis snack, vendégváró falat, egyszerű, finom, sós apróság, semmi több, akkor a leveles tészta a legjobb haver, aki benne van a buliban. A lenti kis virslis falat is pont erre való. Filmnézés, beszélgetés, egy kis harapnivaló. Ami a legjobb, hogy gyakorlatilag semmi nem kell hozzá, csak az, ami a címben le van írva. És ketchup, meg egy tojás, valamit kb. 30 perc.

Virslifalatok leveles tészta bundában

Hozzávalók:

• leveles tészta
• ketchup
• virsli
• 1 db tojás

Elkészítés:

A leveles tésztát kinyújtjuk. Elkészíthetjük magunk is, de a mirelit sem von le semmit az értékéből. Olyan széles csíkokra vágjuk, amilyenbe bele tudjuk tekerni a virslit. Megkenjük ketchuppal, ráfektetjük a virslit, feltekerjük, hogy a virslit teljesen betakarja a tészta. Falatnyi darabokra vágjuk, a tetejét megkenjük tojással és előmelegített sütőben, 180 fokon kb 10 perc alatt készre sütjük.

Egyik este arra gondoltam jó lenne valami tartalmas, gyors saláta, de vajon mi legyen az. Most kezdem felfedezni a bulgurt, a quinoat és a kuszkuszt, de mivel ezek közül még csak a bulgurt sikerült annyira felfedeznem, hogy jól el is tudjam készíteni, ezért a bulgurra esett a választásom. Ezen kívül kénytelen voltam azzal beérni, ami éppen a polcon volt.Még szerencse hogy igyekszem minél inkább bio konzerveket vásárolni, hogy ne legyen sok adalékanyag benne. A saláta elkészítésében egyébként Rachel Allen tonhalas csicseriborsó salátája inspirált ami A család kedvencei c. szakácskönyvben van. Nagyon kellemes, laktató és mégis egészséges.

Mostanában kevéssé tudok előre tervezni, mert ez az új életmód a sporttal még eléggé kiveszi az erőmet. De hamarosan jobb lesz, már többen jelezték, hogy mintha vékonyodtam volna. Persze azért nem vagyok teljesen megszállott, nem csak zöldséget eszek, abba valószínűleg be is csavarodnék, de azért meg lehet találni a szépséget, különösen mondjuk egy kaliforniai paprikában. :)

Tonhalas bulgursaláta

Hozzávalók:

• 1 pohárnyi bulgur
• 1 konzerv kukorica
• 1 konzerv kidney bab
• 1 konzerv csicseriborsó
• 2 kis konzerv tonhal
• 2 csomag újhagyma
• 1 db kígyóuborka
• olaj, só

Elkészítés:

A bulgurt úgy készítjük, mint a rizst. Kis olajon megpirítjuk. Ez nem kötelező, de sokkal finomabb lesz tőle a rizs is és a bulgur is (anyukámtól tanultam ezt). Miután kicsit megpirítottuk, kétszer annyi vizet öntünk hozzá, tehát 1 pohár bulgurhoz 2 pohár vizet öntünk. Megsózzuk. Közepes lángon addig főzzük, amíg minden víz el nem fő róla, ekkor van készen. Ha ezt indukciós főzőlapon tesszük, akkor számítsunk rá, hogy így al dente lesz, de így is pont jó. Aki azt akarja, hogy teljesen puha legyen, az indukcióson adjon hozzá még 1 dl vizet pluszban. Gáz és kerámia esetében elég a kétszer annyi víz.

A kihűlt bulgurt összekeverjük a kukoricával, a babbal, a csicseriborsóval és a vékony karikára vágott újhagymával. Ezután a tonhal konzerveket (lehet 3-4 konzerv is, nekem csak 2 volt itthon) villával összetörjük és a rajtuk lévő olívaolajjal együtt hozzákeverjük a salátához. A kígyóuborkát csak akkor keverjük hozzá, amikor fogyasztani szeretnénk. Ekkor julienne-re vágjuk és összekeverjük. Én a nagybátyáméktól kaptam egy nagyszerű sokoldalú szeletelőt, amin van julienne lapocska, és azzal szoktam ezt csinálni, de enélkül sem olyan vészes.