Kitchen diary

Szeretem a tésztát. Nagyon. Barátok vagyunk már régóta, nem is tudom, mit kezdenék nélküle. Persze nem egészséges ez a mi kis kapcsoltunk, de hát annyian keverednek rossz társaságba manapság, nem én vagyok az első, aki eltévedt. :)

Amikor valamilyen gyors tésztára vágyom, nem főételre, csak valami kis snack, vendégváró falat, egyszerű, finom, sós apróság, semmi több, akkor a leveles tészta a legjobb haver, aki benne van a buliban. A lenti kis virslis falat is pont erre való. Filmnézés, beszélgetés, egy kis harapnivaló. Ami a legjobb, hogy gyakorlatilag semmi nem kell hozzá, csak az, ami a címben le van írva. És ketchup, meg egy tojás, valamit kb. 30 perc.

Virslifalatok leveles tészta bundában

Hozzávalók:

• leveles tészta
• ketchup
• virsli
• 1 db tojás

Elkészítés:

A leveles tésztát kinyújtjuk. Elkészíthetjük magunk is, de a mirelit sem von le semmit az értékéből. Olyan széles csíkokra vágjuk, amilyenbe bele tudjuk tekerni a virslit. Megkenjük ketchuppal, ráfektetjük a virslit, feltekerjük, hogy a virslit teljesen betakarja a tészta. Falatnyi darabokra vágjuk, a tetejét megkenjük tojással és előmelegített sütőben, 180 fokon kb 10 perc alatt készre sütjük.

Van nekem egy barátnőm. Na nem csak egy van, de most róla lesz szó. Ivettet már a bölcsődében ismertem, ahova mindketten nagyon kicsi korunkban bekerültünk, mert a szüleinknek dolgozniuk kellett. Ott még nem igazán alakult ki köztünk barátság, leginkább nem kedveltük egymást, és ez az óvodában sem változott. Áttörést az általános iskola hozott, ahol a megszokott csoportot (amiben 5-6 évet töltöttünk, mert a bölcsis csapat ment tovább egy az egyben) hirtelen szétrobbantották és mi ketten az 1.D. osztályba kerültünk. Nem igazán volt más választásunk, mint hogy hamar összebarátkozzunk. Onnantól kezdve ő volt a legjobb nekem. Öribarik voltunk, bizony. Aztán 10 éves voltam, amikor mi elköltöztünk és 2-3 év után megszakadt a kapcsolat. Legközelebb az egyetemen találkoztunk, egy közös ismerősünk révén, teljesen véletlenül. Azóta tudom, hogy mi az igazi barátság legfőbb ismérve: 6 év után úgy folytatjátok, mintha tegnap váltatok volna el. Azóta is elég sok kihagyásunk van (főleg az elmúlt néhány évben), de tudom, hogy attól még ha nem is találkozunk gyakran a távolság miatt, számíthatunk egymásra.

Az egyetem alatt egy évig együtt laktunk egy albérletben (meg még két ember, de róluk most nem beszélünk...) és akkor mutatta nekem ezt a receptet. Ő mondta, hogy ez a mexikói pogácsa. Fogalmam sincs a pontos arányokról, még abban sem vagyok biztos, hogy így csinálta, de erre emlékszem, és így sem rossz.

Mexikói pogácsa

Hozzávalók:

• 5 db nagyobb krumpli
• liszt
• 1 konzerv kukorica
• 1 nagyobb fel vöröshagyma
• só, bors
• olaj

Elkészítés:

A krumplikat a nagyobb lyukú reszelőn lereszeljük, sózzuk, borsozzuk. Összekeverjük a kukoricával és az apróra vágott vöröshagymával, majd hozzáadunk annyi lisztet, amennyivel gyúrhatóvá válik. Vegyünk belőle tenyérnyi gombócokat és forró olajban süssük aranybarnára. Nagyszerű snack, vagy köret, ki minek szeretné tálalni. Én egy kis ketchuppal szoktam fogyasztani.

Beteg vagyok. Nem a hisztizős fajta, hogy jaaaj fáj a fejem, hanem tényleg. Komoly orrbedugulós, torokfájós, köhögős de nem felszakadós betegség. Régen nem voltam ilyen beteg, hogy ne nagyon tudjak semmit se kezdeni magammal. Talán amikor a szakdolgozatomat kellett volna leadnom másfél éve. Az durva volt. Három hétig feküdtem. És bár az első héten még gondoltam is arra, hogy talán ez a jutalom azért, hogy egyetemista éveim alatt nem vettem ki szabadságot (mert amikor a szabi napján vizsgázni mész, az - mondjon bárki bármit - nem szabi). Aztán a második hét végénél már az elkövetett bűneimet is számba vettem az óvodáig visszamenőleg (az azelőtti idők kicsit homályosak). A harmadik héten már olvasni sem volt kedvem. Lényeg, hogy nagyon szar volt.

Ezek után azt már nem is említem, hogy ez a gesztenye már csak emlék, méghozzá lassan másfél hetes, mert már hét közben sem voltam túl jól. De mivel a sült gesztenye az alapvető élelmiszerek közé tartozik és ezelőtt én sem tudtam, hogyan kell csinálni, hát megosztom azt a módszert, amit P. anyukája mondott nekem. Nem nehéz, tényleg nem, nem is értem miért nem tudtam magamtól.

Sült gesztenye

Tetszőleges mennyiségű gesztenyét válogassunk össze a zöldségesnél. Olyat keressünk, ami szép kerek formájú, még véletlenül sincs rajta semmi kis lyuk, vagy lyuknak sejthető képződmény. A gesztenyéken ejtsünk két egymást keresztező metszést. Ezután áztassuk vízbe 1-2 órára, de lehet akár egy éjszaka is, ártani nem árt, mert emiatt nem szárad ki a gesztenye sütés közben és nem keményedik meg. Sütőpapírral lefedett tepsire rendezzük a gesztenyéket és 180 fokos süssük 25-30 percen keresztül.

Ennyi. A világ legkönnyebb receptje. Csak víz kell hozzá, meg gesztenye. Gyanítom, hogy mikor rászánom magam a panna cottára, akkor nem ez lesz a végkicsengése az írásnak. :)

Idén már magyarul is olvashatjuk a GoodFood-ot. Bevallom, az angol kiadványt nem követtem, mert akkoriban még nem foglalkoztatott a főzés. Nagyon tetszik az újság, a benne lévő receptekből meglepően sokat tartok érdemesnek, hogy kipróbáljam, pedig kicsinek elég válogatós voltam és ennek a mai napig vannak nyomai az étkezésemben. Gondoltam is rá, hogy nem kellene minden hónapban az újságosnál verekednem - mivel egyre népszerűbb, a megjelenés napján általában munka után már csak a harmadik újságosnál van. Bár lehet, hogy egyszerűen csak nem mernek belőle sokat rendelni. De mindig csak mondtam. Hogy majd. Aztán a születésnapomra P. meglepett egy egész éves előfizetéssel. Úgyhogy most 12 hónapon keresztül kapom az ajándékomat. 

Az újságot a legjobbnak tartom, figyelembe véve a kínálatot és az ízlésemet. Szeretem benne, hogy annyira eltérő ételeket mutat meg, mint amiket én megszoktam eddig. A fotóktól külön kedvet kap az ember, hogy elkészítse. Sok recept elsőre nem is szimpatikus, aztán mikor másodszorra, harmadszorra lapozok az oldalra, kezd megtetszeni, és eldöntöm, hogy megcsinálom. A mai recept az októberi GoodFood-ból van, csicseriborsó snack. Ennél egyszerűbb már nem is lehetne. Tényleg nem.

Csicseriborsó snack

Hozzávalók:

• 1 doboz konzerv csicseriborsó  
• 2 ek olívaolaj
• fűszer, ízlés szerint

Elkészítés:

A csicseriborsót leszűrjük és szárazra töröljük. Az olajat és a fűszert összekeverjük, a csicseriborsót beleöntjük és összeforgatjuk, hogy mindenütt érje a fűszer. Az eredeti receptben chili van, de mi P-vel nem szeretjük a csípőset, úgyhogy ez nem volt opció. Helyette egyszerűen sült csirke fűszerkeverékkel forgattam össze, mert nagyon szeretem az ízét. De ez már tényleg ízlés kérdése. A fűszeres csicseriborsót egy tepsibe szórjuk és a 200 fokra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt készre sütjük. Ha chilivel készítjük, akkor a GoodFood szerint hintsük a fogyasztás előtt meg tengeri sóval, ha valamilyen fűszerkeverékkel, vagy fűszersóval, akkor inkább ne, mert elég sós lesz enélkül is.