Kitchen diary

Még mindig ismerkedek a konyhával, és noha azért nem kell mindent előről kezdenem, mégis barokkos túlzás lenne azt állítani, hogy gyakorlottak a mozdulataim. A fahéjas keksz mindenesetre lelkesedéssel tölt el, vittem be a munkahelyemre is pár darabot, eredetileg saját felhasználásra, aztán közönség is akadt hozzá. Nagyon büszke voltam a kis kekszekre, itt jegyezném meg, hogy úgy tűnik néhány napig még teljesen használható.

Tegnap bazsalikomos olasz pennét készítettem. Persze nem abszolút autentikusan, mert azt beláttam, hogy az üveges termékek időnkénti használata sok munkától kímél meg, amit este hazaérve nem biztos, hogy szívesen végigcsinál az ember. Így aztán a paradicsommártás házi elkészítését majd egy szép hétvégi napra hagyom, addig pedig segít Heinz bácsi ha minden kötél szakad. Így aztán azt is belátom, hogy kissé fellengzősen hangzik az olasz jelző, el is szégyelltem magam... :)

A penne ötletét egyértelműen az a fél kiló darált hús adta, ami vasárnap óta figyel a hűtőből és mivel a hús finnyás termék, ezért nem akartam tovább tartogatni. (Megjegyzem hasonló okok miatt várható egy gombás poszt is.) Mivel nem volt hirtelen jobb ötletem a darát hús hasznosítására - igen igen, a rutin meg az évek még hiányoznak - ezért megint tészta volt az asztalon, jóllehet eldöntöttem, hogy szénhidrátszegény konyhát fogok vezetni.

Bazsalikomos olasz penne

Hozzávalók:

• 300 g darált hús
• 1 nagyobb vöröshagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 üveg Heinz olasz mártás
• bazsalikom
• 500 g penne
• só, bors
• kevés olaj

Elkészítés:

A tésztát sós vízben kifőzzük. Leöntjük róla a főzővizet, tálba tesszük. 1-2 kanál olívaolajjal összeforgatjuk, hogy ne ragadjon össze. Ezzel a művelettel párhuzamosan is lehet haladni, de mivel nekem még csak egy olyan lábasom van, ami alkalmas az ilyen ételek készítésére, így a hús várt a sorára. A vöröshagymát és a fokhagymát kis kockákra vágjuk, kevés olajon megpirítjuk. Hozzáadjuk az előre besózott darált húst (nekem 500 g húsom volt, így sem lett rossz), szintén megpirítjuk. Ha a hús kész, beleöntjük az üveg mártást és összeforraljuk. Közben folyamatosan kóstolgatjuk, ha nem elég sós (nekem nem volt az, pedig nem vagyok sós), akkor utánasózzuk. Kis morzsolt bazsalikomot adunk hozzá, őszintén szólva én még egy kis ketchupot is adtam hozzá, szeretem az ízét, de egyébként nem szükséges. Tálaláskor reszelt sajtot szórunk a tetejére és bazsalikom leveleket. Mivel nekem még ez sem tartozik az alapkészlethez, így újhagymát karikáztam mellé.

Tegnap a sütőt is ki kellett próbálnom este. Nem tehetek róla, úgy éreztem, muszáj most rögtön kihasználnom a lehetőséget, hogy azt készítek, amit csak akarok (meg amihez van hozzávaló). Hogy, hogy nem, a fahéjas kekszhez éppen volt minden otthon, miután hazafelé vettem még egy kis őrölt szerecsendiót is. Már látom, nem lehet hirtelen megtölteni egy konyhát alapanyagokkal, bármennyire is szépen elterveztem. Azt már meg sem említem, hogy egy kezdő konyha mennyire nem pénztárcabarát. Tudja azt mindenki, vagy legalábbis sejti. 

A Snickerdoodle receptje Rachel Allen: Bake című könyvében található. Mivel nekem a könyv nincs meg, így alapvetően csak a recept leírását kaptam meg. Ebből kifolyólag sok dolog nem volt tisztázott ezekkel a fahéjas kekszekkel kapcsolatban. Pl.: mekkorának kell lenniük és hogy néznek ki? De mindenképpen ajánlom az elkészítését, mert egyszerű, elég gyorsan megvan vele az ember (gyakorlat híján is egy óra múlva már tisztán csillogott minden), hogy a finom karácsony-illatot ne is említsem. :)

Snickerdoodle

Hozzávalók:

• 12,5 dkg puha vaj
• 11 dkg cukor
• 1 tojás
• 1 csomag vaníliás cukor
• 25 dkg liszt
• 1/2 tk őrölt szerecsendió
• 3/4 tk sütőpor
• csipet só
• 2 ek cukor, 1 ek fahéj 

Elkészítés:

A vajat és a cukrot habosra keverjük. Én kocka Rama-t kicsit megolvasztottam és azzal kevertem el, és bár a habosról nekem más az elképzelésem, bővel elég jól összekeverni. Adjuk hozzá a tojást és a vaníliás cukrot. Az eredetiben 1 tk vanília kivonat volt, de nekem az nem volt otthon. A többi szárazanyagot még korábban egy tálban összekevertem: liszt, sütőpor, só, szerecsendió. Ezt a lisztes keveréket apránként adjuk hozzá a cukros tojáshoz. Kicsit ragacsos masszát fogunk kapni. Egy tálkában keverjük össze a külön tett cukrot és fahéjat, ebben fogjuk meghempergetni a jövendőbeli kekszeket. A tésztából csípjünk kis darabokat és formázzunk belőlük golyókat, amiket a cukros fahéjban megforgatunk és sütőpapíros tálcára tesszük, egymástól 3-4 cm-re. Én nagyobb szőlőszemnyi méretű golyókat csináltam. Egy kanál nyelének a segítségével lenyomkodjuk, majd 180 fokra előmelegített sütőben 12-15 perc alatt készre sütjük.

Ha nagyobb golyókat csináltam volna, akkor valóban keksz méretű lett volna a végeredmény, de az íze ugyanolyan így is, meg úgy is, az én verziómban egy-egy keksz átmérője átlagosan 4 cm.

Igen, innen már nincs visszaút! A tegnapi nappal a konyhánk hivatalosan is elveszítette a szüzességét! Pedig féltem kicsit, ettől az első főzéstől az első közös konyhánkban. Eddig nem voltam nagy konyhatündér, az elmúlt év szükségszerű főzésnélkülisége kihozta belőlem a vágyat, hogy most alkotni kellene, és ráadásul pont a konyhában kellene alkotni. Példa van előttem száz is, mind az én anyukám, mind P. anyukája nagyszerűen főz, ráadásul a gasztronómia két egészen más szeletéből vágják a maguk tortáját (na jó, Anya a meggyes piskótáját). De mi lehetett volna nagyszerűbb alkalom a kezdésre, mint hogy tegnap negyedszázados lettem? Vágjunk bele!

Meg kell, hogy mondjam, nem a tegnapi "első" fogást fogom megemlíteni életem fő produktumaként ha az unokáim egyszer a főzésről faggatnak. Tény és való, hogy csináltam már ennél sokkal jobb thai zöldséges tésztát, ráadásul még le sem fényképeztem. Viszont sokat tanultam a tegnapi estéből. Többek között, hogy a főzőlapot meg kell tanulni használni. Mert én eddig csak gáztűzhellyel próbálkoztam, soha nem láttam közelről semmilyen főzőlapot, se kerámiát, se indukciósat. Na, most van mindkettő.

Úgy kezdődött az egész, hogy eleve ne legyen gáz, mert akkor a gázt fel kellett volna vezetni az emeleti lakásunkba (erről majd később). Legyen tehát villany. Igen, de kerámia, vagy indukciós. Megmondom őszintén, én nem nagyon akartam az indukciósat. Nem sok mindenben utasítom el az újításokat, de ebben igen. Nem szimpatikus. Utánaolvastam, ismerem a tényeket, de mit csináljak, ha egyszer zsigerből nem szimpatikus. P. nem akart kerámiát, mert az indukció a jövő. Már majdnem kezdtem elkedvetlenedni, hogy valakinek engednie kell, amikor Apa jött a mentőkérdéssel: miért nem vesztek olyat, aminek a fele ilyen, a fele olyan? Úgyhogy most van két kerámia és két indukciós állás a főzőlapon. Kicsit fura még, valamiért tegnap a wok nem is akart úgy engedelmeskedni, mint szokott, lehet hogy az aljával van a baj? Ma este megvizsgálom újra.

Addig is egy fénykép nélküli thai tészta recept, aminek az alapját a nosalty.hu oldalon láttam meg úgy két éve, azóta pedig a szám íze szerint készítettem. Ahogy éppen jól esett.

Thai zöldséges tészta

Hozzávalók:

• 250 g makaróni
• 6 db sárgarépa
• 2 db vöröshagyma + 1 kisebb fej
• 5-6 fej gomba
• póréhagyma
• 1 kisebb cukkini
• 1 nagyobb csirkemell
• sült csirke fűszerkeverék
• fokhagyma
• 9 ek szójaszósz
• olívaolaj

Elkészítés:

A makarónit sós vízben megfőzöm, tálba öntöm, 1-2 kanál olívaolajjal összeforgatom, hogy ne ragadjon össze. A főzővizéből keveset félre teszek. A csíkokra vágott, befűszerezett csirkemellet a felkockázott kisebb fej vöröshagymával egy egy gerezd zúzott fokhagymával wokban, kevés olajon elkészítem, félreteszem. A sárgarépát julienne-re vágom, a vöröshagymát felkarikázom, a karikákat félbevágom. A gombát, és a póréhagymát felszeletem, a cukkinit felkockázom. A wokban kevés olajat felforrósítok, beleöntöm a hagymát. Kicsit pirítom, majd beleteszem a sárgarépa hasábokat. Kb. 2 percig főzöm, majd a gombát is hozzáadom a póréhagymával. Újabb 1-2 percig főzöm. Hozzáadom a szójaszószt és újabb 1-2 percig főzöm. A gombán nagyon jól látszik amikor kezd készen lenni. Ekkor a húst is hozzáadom a zöldséghez. Ha úgy látom, hogy nem elég a folyadék, hozzápótolhatom a tészta főzővizével, vagy szójaszósszal. 1 percig együtt főzöm, majd a végén hozzáadom a cukkinit, és újabb 1-2 perc után leveszem a tűzről. A zöldséges húsos keveréket elkeverem a tésztával és készen is van az egyik kedvenc egytálételem. 

Ízlés szerint variálhatók benne a zöldségek és a mennyiségek, lehet másféle húsból is készíteni, hús helyett használhatunk rákot. A halat nem ajánlom, de lehet hogy csak az én ízlésemnek nem passzolt. Ha nem főzzük túl, akkor a zöldségek finom roppanósak maradnak.